jessyblog

 -29. rész-

Az álom pasi

„Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”

- Ne! – toltam el magam szájától, mikor összeértek ajkaink

- Mi a baj? – ráncolta homlokát

- Nem akarom, hogy elkapd. – húzódtam az ágyam szélére

- Ne nevettess, nem fogom elkapni! – húzott ölébe

- Nincs erőm vitatkozni… - ásítottam egy nagyot

- Helyes. Most pedig beteszek egy filmet és alszol egyet. – helyezte a dvd lejátszóba a lemezt

- De csak, ha te is!

- Rendben összebújunk és alszunk. – húzta fejem mellkasára és elindította a filmet

- Mi ez? – néztem a film menüjét ahol Bill és a fiúk mosolyogtak vissza rám még egész kicsiként

- Az első dvd-énk, kivegyem?

- Dehogy. – kaptam el a kezét és hozzá bújtam – Hány évesek vagytok itt? – figyeltem a nevetős kölyök arcokat

- 14-15 körül.

- Aranyosak vagytok. – kezdtek nehezedni a pilláim

- Te is, de ha nem alszol kikapcsolom! – fenyegetőzött kedves hangon

- Oké-oké! – hunytam be a szemem és lassan el is bóbiskoltam

Sötét volt kint az utcán, mikor felébredtem, de Billt már nem találtam magam mellett.

-       Bill? – szólongattam, de nem jött válasz, ezért elmentem a mosdóba. Miután visszamentem a szobába megláttam a mobilom és észrevettem, hogy jött két sms-em.

„Az lehetséges, hogy Billt láttam reggel elsuhanni magam mellett?” – jött az első üzenet Denisetől

„ Olyan édesen aludtál, hogy nem volt szívem felkelteni, kiugrottam a gyógyszertárba fél órára, ha felkeltél hívj fel! Bill” – mosolyodtam el magam és visszaírtam Denisenek

„ Igen, lehetséges. Azonnal utánad érkezett. Bejelentette, hogy hozott kaját meg ilyeneket és ma szabadnapot vett ki, hogy ápolhasson, míg aludtam elment a patikába. Hát nem lehengerlő ez a pasi? J” – pötyögtem gyorsan

„ Megfogtad az isten lábát kiscsaj, ne engedd el! Vajon létezik még Billen kívül is ilyen odaadó férfi? Ott alszik nálad?” – jött azonnal az sms

„Tisztába vagyok vele. J Biztosan létezik! Nem hiszem, hogy itt alszik… a múltkor sem tudtam megkérni rá. Tudom, hogy van valami baja ezzel a felével, de nem jövök rá, hogy micsoda L”

„Akkor már nem zavarok és csak, hogy tudd, nagyon féltékeny vagyok ám! Ha nem marad éjszakára, hívj és megyek helyette én!”

„Ok.” – írtam majd tárcsáztam Billt

-       Jó reggelt kicsi Virágszál! Hogy vagy?

-       Nem régen keltem és képzeld nem voltál mellettem! – mondtam durcásan

-       Elfogyott a fájdalomcsillapító és még beszélnem kellett anyával is.

-       Akkor se csinálj többet ilyet! Inkább kelts fel. – tüsszögtem a telefonba

-       Egészségedre! – nevette el magát – Ígérem többet nem fordul elő. – mondta megbánóan mint egy kis gyerek – Ha fel tudsz állni beengednél? – kaparászott az ajtón én, pedig már rohantam is kinyitni

-       Szia! – ölelt meg hófehér mosollyal az arcán

-       Te tényleg elakarod kapni, igaz? – húztam be az ajtón és megvártam, míg levetkőzik

-       Hoztam még gyümölcsöt, gyógyszert, jó kívánságot anyutól és magamat.

-       Az utolsónak örülök a legjobban. – pirultam el – Mivel fogom ezt meghálálni?

-       Elég csak, hogy vagy nekem és még, így is én törlesztek. – kapcsolta fel a lámpát és két bogyót adott a kezembe

-       Azon gondolkoztam… - nyamnyogtam a narancsot, amit vett nekem- Hogy, ha nem keltem volna fel időben, te, hogy jutsz be ide?

-       Hidd el találtam volna megoldást- kacsintott – és, ha minden kötél szakad… nyitva hagytam az ablakot! – intett a fejével kis résre nyitott ablakom felé

-       Olyan vagy mint a herceg fehér lovon. – keltem volna ki az ágyamból, hogy elmosogassam a piszkos tányért, de Bill visszanyomott

-       Majd én, hölgyem! –hajolt meg királyfihoz illően, megcsókolta a kezem és elvette a tányért

-       Igazán kedves uram! Ha nem zavarja nem pukedlizek…